TÖRPÉNEK LENNI EGY ÓRIÁSOKNAK SZÁNT VILÁGBAN
Nyikó Anetta kerekesszékes informatikus és slammer portréja (Románia, 60′)
„Végre valaki ki mert állni fogyatékkal élőként, hogy itt vagyok, nem taposhattok el” – Nyikó Anetta slammer beszél egy olyan világról, amelybe az átlagember nagyon ritkán lát bele, s nem is igazán nyitott az ott megtapasztalható dolgokra.
Nyikó Anetta élete során tizenkét műtéten esett át, egy éves kora óta másfél évenként. Problémája van a csontrendszerével, gerincével, törpe növésű. A sors egyfelől mostohán bánt fele, másrészt viszont tehetségből, intelligenciából bőven az átlag felett kapott. Korán tudatosult benne, hogy ő csak a szellemi képességeit mozgósítva tud érvényesülni a „nagyok” világában, hiszen fizikai tevékenységre, mindenfajta mozgásra nagyon korlátozottan képes.
Bár mindig a zene, a művészet vonzotta, környezete tanácsára informatika szakra jelentkezett, a Sapientia egyetemen programozó és szoftverfejlesztő végzettséget szerzett. Azt mondja, a művészi látásmódja remekül kiegészíti a számítástechnika területén végzett munkáját.
Sokat segített neki, hogy családja ilyennek fogadta el, nem rejtegették, léte nem volt tabutéma. Szülei mindenhová magukkal vitték, ugyanazt követelték meg tőle gyerekkorában, amit a nővérétől. Bizonyára ez is közre játszott abban, hogy – bár nem volt egyszerű –, el tudta fogadni magát, a sorsát. Sőt, slammerként a sorstársai súlyos problémáira is ráirányítja a figyelmet. Sok rossz tapasztalatát is segítenek feldolgozni ezek a versek.
NAGYDOBRONY
Egy kárpátaljai falu portréja (Ukrajna, 60′)
Sok dolgos ember, gazdag hagyományok, múlt és jövő. Az elmaradott térségben lévő község nagyszerű példa arra, hogyan lehet a múltra, a hagyományokra építve modern, élhető, fiataloknak is vonzó falut fenntartani.
Nagydobrony Kárpátalja legnagyobb magyarlakta faluja. A világháborúk, haláltáborok megtizedelték a világtól elzárt falu lakóit. Élet- és munkakedvüket, kreativitásukat azonban semmi nem tudta megtörni mindmáig. Számos hagyomány fennmaradt itt, amit máig lelkesen és nagy hozzáértéssel művelnek. A fűszerpaprika-termesztés és -feldolgozás, a kovácsmesterség, amelyeknek a fortélyait megismerjük a filmből, főleg az idősebbek terepe. Egyedi, színpompás hímzéseket készítenek máig az asszonyok, amelyek színeikben a palóc színvilágra emlékeztetnek, mert itt is a piros és a kék az alapszínek. Ezek a hímzések nem csak kiállításokon láthatók, sok estben a mai ruhákon is megjelennek. A szürkemarha-tenyésztés, a gasztronómiai hagyományok, ételkülönlegességek szintén a falu régi-új életét gazdagítják.
Nagydobrony figyelemre méltó intézményekkel rendelkezik. Óvodája a legnagyobb magyar nyelvű óvoda a régióban. Református gimnáziuma, amelyet 2010 óta a magyar állam tart fenn, kineveli az értelmiséget, köztük a tanári utánpótlást is, amennyiben nagy számban tanulnak tovább az itteni tanulók Kárpátalja felsőoktatási intézményeiben. Az Irgalmas Szamaritánus Református Gyermekotthonban fogyatékossággal élő fiatalokat gondoznak, akik közül többen is meggyógyultak a lelkiismeretes ápolásnak köszönhetően. Kiderült, hogy sok esetben a törődés hiánya okozta a problémáikat. Pályázati pénzből épült fel a Magyar Ház, amely mintegy szimbóluma a múltból építkező jövőnek, ideális terepe a hagyományok tovább éltetésének, a magyar közösség építésének.
HÁTRÁNYOKBÓL EPÍTKEZŐ SIKER
Juhász Péter rimaszombati sebész főorvos portréja (Szlovákia, 57′)
Rendező: Balázs Emese
Határokon innen és túl – Juhász Péter rimaszombati sebészfőorvos vallomása szabadságról, szeretetről, keleti és nyugati orvoslásról, a trianoni határokról, családról, magyarságról, összetartozásról.
Dr. Juhász Péter felvidéki sebész, politikus és vadász portréját ismerjük meg a Hátrányból építkező siker című filmből. Jacques Derrida francia filozófus mondása szerint hiányainkból építkezünk. Le kell küzdeni a hiányosságokat, a hátrányokat ahhoz, hogy előbbre tudjunk jutni a személyiségfejlődésben, hogy az életünk teljesebbé váljon.
Juhász Péter sokféle hátrányt szenvedett élete során. Hátrány volt például a magyarsága. Fiatal korában azért, mert nem ismerte eléggé jól a cseh nyelvet ahhoz, hogy elsőre felvételt nyerjen a prágai orvosi egyetemre. Hátrányt szenvedett, mert kisgyermek korban elveszítette az édesanyját. A szenvedést, a kudarcot, a hiányt azonban mégis az előnyére tudta fordítani, mert a halál döbbentette rá arra, hogy ő mindenképpen az orvosi hivatást fogja választani. Meg akarja akadályozni, hogy emberek harminckét éves korban meghaljanak. Magyarsága arra ösztönözte, hogy kétnyelvű sebészeti osztályt hozzon létre a rimaszombati kórházban, ahol magyar és szlovák nyelven kommunikál a betegekkel a színvonalas ellátás jegyében.
Hivatása során felismerte, hogy a fejlett nyugati technológiát ki kell egészíteni a holisztikus keleti szemlélettel ahhoz, hogy sikeresebben tudja kezelni a beteg embert, akinek nem csupán fizikai teste, de lelke is van. A tudomány mellett a hitnek is óriási szerepe van az életében. Nagymamája nevelte föl, aki hitéből nyert erőt ahhoz, hogy újra és újra talpra tudjon állni küzdelmes élete során. Az imára kulcsolt kezéről készült fotó ma is megmutatja, mi adhat erőt ahhoz, hogy minden bukás után megerősödve folytassa az útját.
Válaszút elé érkezett a világ – állítja. A covid után már semmi nem lesz ugyanolyan, mint azelőtt. Hamarosan elválik, hogy a káosz, a pusztulás vagy a rend és a világosság felé tart-e az emberiség. Utóbbi lehetőséghez egyfelé irányuló, tiszta tudati energiával bíró kritikus tömegre van szükség.
MAGYAR SZÉPSÉGKIRÁLYNŐ DÉL-AFRIKÁBAN
Rendező: Gulyás József
Szépség, boldogság, győzelem. Tündérmesének indul a történet, de váratlanul tragikusra fordul. Papp Bernadett – Bernadett Mills szerint azonban minden azért történik velünk, hogy tanuljunk belőle.
A rendszerváltozás környékén a szépségiparban is óriási változások kezdődtek. Újra rendeztek szépségversenyt, s az idősebbek még emlékeznek rá, hogy az első Miss Hungary győztese a balatonboglári Molnár Csilla Andrea lett, aki rejtélyes körülmények között meghalt.
A szintén a Balaton környékén élő gimnazista Papp Bernadett nagyon kíváncsi volt, vajon mi állhat az ügy hátterében. Ezt úgy tudhatta meg a legkönnyebben, hogy ha ő is benevez a versenyre. Így is tett, és kezdetét vette a tündérmese. Megnyerte a magyarországi döntőt, és Miss Hungary-ként a dél-afrikai világversenyre utazhatott.
A film Bernadett dél-afrikai otthonában kezdődik, ahol mesélni kezdi a régi sztorit, ezzel egyidőben jelen életének eseményeibe is bepillanthatunk. Meglátogat egy régi barátot, aki remek magyar ételeket készít. Szervízbe viszi kocsiját, ahol a tulajdonosról kiderül, hogy szülei Magyarországról vándoroltak be, és törve bár, de ő is beszéli a magyart. Magyar tanfolyamra viszi fiait, mert velük nem sikerült elsajátíttatni az anyanyelvet. Közben gyönyörű vágóképeken ismerkedünk az egzotikus környékkel.
A múlt eseményei is feltárulnak. A johannesburgi döntő után Bernadett életébe belép a Nagy Ő egy dél-afrikai férfi személyében. Persze, haza kell utazni, folytatni a gimit, felvételizni akar az egyetemre. Egyszer azonban jön a levél Dél-Afrikából, hogy beszéljék meg a jövőt. Bernadett kiutazik, s nem sokkal később már az ottani egyetemen folytatja tanulmányait. Esküvőt terveznek, amikor tragikus hírt kap: édesanyját meggyilkolták. Az esküvőt természetesen elhalasztják. A nyomozás során nem derül ki semmi.
Bernadett két gyermeket szül, sikeres lesz a munkában, de házassága válással végződik. Fel tud azonban állni a padlóról, önálló vállalkozásba fog: vendégházat működtet. Mottója ez:
A múlt történelem.
A jövő rejtély.
A mai nap a jelen ajándéka
